|
Tab városa a kelet-külső-somogyi dombvidék központi települése, a Kis-Koppány-patak völgyében fekszik. Lakóinak száma 5020 fő. A helységet 1320-ban a Szent Péter templom birtokosai között említették. Birtokosai gyakran váltották egymást, míg 1551-53 között török kézre került. Húsz évvel később már csak 12 adózó házból állott. A török kiűzése után 1712-ben magyarokat, németeket és tótokat telepítettek be. Nagyobb számú zsidó lakosság költözött ide és 1762-ben megépült a megye akkor legrangosabb zsidó imaháza. Ugyan ezen évben a katolikus templom építése is befejeződött. A falképeket id. Dorffmaister István készítette. Szépségét napjaink látogatói is megcsodálják. Tab 1847-ben mezőváros, 1871-ben járási székhely lett. A gazdaság megélénkülése (1908 nyomda, gőztégla- és cserépgyár, hitelszövetkezet) kihatott a kulturális és sport életre (helyi lap indítása 1909, mozi 1913, sportegyesület 1914, katolikus–, evangélikus– és zsidó iskola működése). A II. világháború szomorú eseménye volt, hogy először korlátozták a 670 fős zsidó lakosság tevékenységét, majd 1944-ben gettóba zárták. Az 50-es évektől megindult a szocialista ipar– és mezőgazdaság szervezése (TSzCs 1952, zsák és ponyvaüzem 1963, Videoton gyáregysége 1974). A korszerű egészségházat 1974-ben, a telefonközpontot 1983-ban adták át. A közigazgatás átszervezése hátrányosan érintette a települést, mert 1968-ban megszűnt a tabi járás. 1984-ben városi jogú nagyközség, majd 1989-ben város lett. A 90-es évek gazdasági változásai után a településen több mint 70 gazdasági társaság, (melynek kb. 2/3 részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság) és 250 körüli egyéni vállalkozó működik. A kulturális élet meghatározói a városi könyvtár, a művelődési központ. Évenként ismétlődő nagyobb rendezvénysorozata a Tavaszi Fesztivál.
|
