Térképcentrum - WEBhu Kft.
Európa, Magyarország valamint Magyarország településeinek térképe Térinformatikai tematikus katalógus Térinformatikai és önkormányzati fórum Térinformatikai és önkormányzati termékek és szolgáltatások értékesítése
Térképes Patikakereső Rendszer
Országos Térinformatikai Konferencia
Térképes Patikakereső Rendszer Hiszi-Map Kiadó Kft.
Térképcentrum | Baranya megye | Kozármisleny
 
HISZI - 2000 Google Műholdas kép
A település Magyarország térképén (kattintson) Teljes nagyítás kicsinyít (40%-ra)
kicsinyít (67%-ra)
Tol
nagyít (150%-ra)
nagyít (250%-ra)
Képméret (280x280 pixel)
Képméret (760x760 pixel)
Képméret (520x520 pixel)
Képméret (1000x1000 pixel)
Térkép nyomtatása Térképi pozíció rögzítése (WEB lapra illesztés)

A térkép beszerzésének időpontja: 2000. december Kiadó: Hiszi-Map Kiadó Kft
 
Adatok Kozármisleny településről
A 4000 fős község Pécstől délkeletre, Pécs közvetlen közelében található. A település történetére utaló első régészeti leletek a bronzkor korai szakaszából valók. Számos tárgyi emlék is felszínre került a római időkből. Közelében haladt a Mitrovica -Pécs-Szombathely-Sopron-Bécs közti római transzkontinentális hadiút. A VI-IX század közt a régióban élt avarok is hagytak emléket maguk után. A honfoglalás korából több sír került feltárásra..

Kozármisleny két kisebb településből: Kiskozár és Misleny egyesüléséből 1928-ban alakult. Kiskozár neve az írott forrásokban az 1332-1335 közötti pápai tizedjegyzékben bukkant fel először Kosar alakban. Misleny neve egy 1266-ból származó okiratban olvasható először Myslen néven. A környék jelentős szerepet játszott Baranya vármegye kialakulásában. Két jelentősebb várispánság létezett, középpontjukban a földvárral: az egyik a baranyavári , a másik a koaszti, melynek központja Kozármisleny és Nagykozár környéke volt.. E két várispánság területe adta Baranya vármegye első kezdeményét.

Kiskozár a török uralom idején folyamatosan lakott hely volt. A XII. majd a XVIII. sz.-ban a magyar lakosság mellé időnként délszláv családok érkeztek, akik egy idő múlva részben elköltöztek, részben beolvadtak a helyi lakosok közé. 1760 körül németek érkeztek a faluba, és a múlt század közepére már német többségűvé vált. Misleny a török hódoltság alatt is lakott hely volt, a XVII. sz. végén és a XVIII. sz. elején magyarok és katolikus délszlávok lakták. A Rákóczi szabadságharcot követően lakói magyarok voltak. A falu római katolikus templomát 1971-ben szentelték, benne Skócia Szent Margit szobra látható. A község új, római katolikus zárdatemploma az Assisi Szent Ferenc betegápoló nővérek tulajdona. Építése 1993-ban kezdődött , majd 1997. március 31-én Flüe-i Szent Miklós (Ruder Klaus Svájc védőszentje) tiszeteletére szentelték. A templom épületét Vincze Ottó, fiatal pécsi építész tervezte. Jelenleg Kozármisleny teljes infrastruktúrával rendelkező dinamikusan fejlődő település.

Kozármisleny gyors fejlődése lényegében az 1960-as évek második felében indult meg. Az 1970-es években Pécs új kertes, családiházas peremtelepülésének tekintették. Az 1970-es népszámláláskor az új lakótelepnek 450 lakosa volt, 1977-ben már mintegy ezer fő élt itt, önmagában jóval több, mint Baranya megye aprófalvaiban és valamivel több, mint az "aranyfalu" belterületének egész lakossága. 1944-ig a lakosság javarészt mezőgazdasággal foglalkozott, az 1960-as, 1970-es években jórészt pécsi üzemekben, gyárakban dolgozott. A község lakosságának létszáma 1970 óta több, mint 1500 fővel emelkedett és ez a gyors, Baranya megyében egyedülálló gyors népességnövekedés napjainkban is tart. Ennek elsőrendű oka a pécsiek kiköltözése a lakótelepi, sűrű népességű környezetből csendesebb, családiházas, kiskertes övezetbe. Bár a település saját intézményein túl helyben munkát nem tud biztosítani, az emberek megélhetése Pécs közelsége miatt, munkaerőfelszívó hatása következtében biztosított.

A község korfája a fiatalság képét mutatja. Ezt bizonyítja, hogy a lakosságon belül a 0-17 évesek száma 899 fő, a 20-30- év közöttieké 562 fő, a 30-60 év közöttieké 1719 fő, a 60 év felettieké pedig 442 fő. Az inaktív népesség száma 1341 fő. A munkaképes-korú lakosságot figyelembe véve Kozármislenyben a munkanélküliségi ráta jóval az országos, valamint a baranyai átlag alatt van, jelenleg 6,1%. Ez a munkanélküliség 1990 után alakult ki, mégpedig a pécsi gyárak, üzemek, vállalatok átalakulása, több esetben megszűnése következtében.

A mezőgazdasági termelőszövetkezet a területen megszűnt. A földek teljes egészében kárpótlás és részarány formájában magántulajdonba kerültek. Nem jellemző a földtulajdonosokra, hogy bérbe adják földjeiket, hanem igyekeznek saját maguk megművelni. A község külterületén a termelőszövetkezetnek volt lakatosüzeme és faipari üzeme, amelyeket vállalkozások vettek át.

Kozármisleny egy kis túlzással vállalkozó községnek is tekinthető. Igen sok gazdasági társaság és egyéni vállalkozó dolgozik a településen. A vállalkozások ilyen számú megalakulását nemcsak a gazdasági környezet, vagy a gazdasági viszonyok determinálták. Támogatja és segíti őket a helyi önkormányzat is. Erre jellemző és az önkormányzatnak a vállalkozásokhoz való viszonyát is mutatja, hogy a kozármislenyi székhelyű, vagy telephelyű vállalkozások a községtől 25 éves adómentességet kaptak. A nyilvántartott egyéni vállalkozók száma 268.

Forrás:http://www.kozarmisleny.hu

  Céginformáció  Partnereink  Kapcsolat  Hirdetési lehetőségek  Tartalom (514/14)