|
Hajdúböszörmény több, mint harmincezer lakosú város, Kelet-Magyarországnak azon a részén, ahol a nyírség homokos talaj összeér a Hajdúság magas termőértékű feketeföldjével. A 4-es főútról Debrecenen, a 33-asról Balmazújvároson át közelíthető meg, a rajta áthaladó 35-ös út beköti Nyékládházánál a 3-as főútba. Vonattal a Debrecen-Tiszalök közötti vasúton érhető el.
A környék már az őskortól lakott volt, erről tanúskodnak a városi múzeum népvándorláskori leletei. A honfoglalókkal érkeztek e tájra a böszörmények, akik mohamedán vallású bolgár-török eredetű népek voltak.
A város nevének hajdú előtagja arra a fegyverforgató népcsoportra utal, akiket életformájuk miatt kiírtás fenyegetett, de Bocskai István felismerve katonai erényeiket, segítségükkel győzelemre vitte szabadságharcát. Nagyjából a mai hajdúvárosok területén, jutalmul mintegy ezer hajdú vitézt telepített le. Böszörménybe 1609-ben Kállóból cserelevéllel Báthory Gábor telepítette át a Bocskaitól kiváltságolt hajdúkat, akik védelmükre létrehozták Hajdúböszörmény központtal a a Hajdúkerületet. Ez a területi közigazgatási egység 1876-ig, Hajdú vármegye megalakulásáig állt fenn. A hajdúk utódai Sillye Gábor vezetésével jelentős szerepet vállaltak az 1848-49-es szabadságharc kűzdelmeiben. A világháborúkat sok böszörményi megszenvedte.
A város értéke a sajátos sugaras-gyűrűs településszerkezet, amely klasszikus példája a kétbeltelkes formának, ami egyszerre szolgált gazdasági és katonai célokat. A kertség az első védelmi övezetet alkotta, árokkal és hajdú palánkkal oltalmazta a lakóházakat, míg végső menedéket a középpontban álló erődített templom nyújtotta. A kertségek a 18. század végére benépesültek, majd újabb városrészek alakultak ki, de a város alaprajza máig hordozza a középkori formát. A város belsejébe ma is az a négy sugárút vezet, amely a strázsával őrzött egykori városkapuktól indult. Az utak találkozásánál jött létre a Bocskai tér, a közepén álló református templommal, mely a magyar romantika stílusában átépítve a városkép meghatározója. A Hajdúkerület volt székháza ma a Hajdúsági Múzeumnak és a Városi Bíróságnak ad otthont. A tér másik oldalán a Bocskai Gimnázium romantikus stílusú épülete áll.
A Városháza egyemeletes épülete a régi megyeházák formai hagyományait követi. A téren található még a modern városi könyvtár, valamint itt épült fel a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház is. A tér középpontjában 1907. óta áll a Bocskai-szobor. Mellette a hajdú városokat jelképező hétalakos szoborcsoport: a Táncoló hajdúk.
|
