|
Délkelet-Magyarország igazgatási, művelődési gazdasági és közlekedési központja a Tisza és a Maros torkolata alatt, a Dél kapujában elágazó nemzetközi főutak csomópontjában alakult ki. A csaknem 750 éves város több mint 170 ezer lakosával a harmadik legnépesebb magyar vidéki város. Csongrád megye székhelye, egyházi központ, egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, klinikák, múzeumok városa.
A római korban már létező település első írásos emlékei az Árpád-korból valók. Városi rangját IV. Béla királytól kapta, aki a tatárjárás után kővárat építtetett Szegeden. A város jelentőségét a folyókon szállított só tárolása és az Erdélyből leúsztatott fa helybeli feldolgozása növelte. Három középkori település magból nőtt ki a város: Alszeged, a mai Alsóváros; Felszeged a mai Felsőváros és a Palánk a Belváros helyén állt. Középkori reneszánsz kultúráját a török uralom pusztította el. A vész elmúltával az 1719-ben szabad királyi város rangjára emelt Szeged nagy és gazdag településsé fejlődött.
A 18.-19. században alakult ki a Szegedről közismert jellegzetes kép: a török eredetű szegedi papucs, az alsóvárosi ferences barátok által meghonosították fűszerpaprika, valamint a város bérbeadott földjein kialakult Szeged környéki (homoki) tanyavilág, a később önállóvá vált községek magja.
A történelem viharain kívül az árvizektől szenvedett legtöbbet. Az 1879. évi pusztító árvíz után nemzetközi támogatással, körutas-sugárutas modern európai városként született újjá a hullámsírból a mára patinássá érett eklektika és szecesszió jegyében. A Belváros palotái Athén, Firenze, Párizs, Bécs, Amszterdam hangulatát idézik a Tisza-partjára.
A város szimbólumává vált Dóm (székesegyház) elött a nyaranta megrendezett szabadtéri játékok (fesztivál), valamint a több, mint százéves hagyományú nemzetközi vásárok, továbbá sport- és zenei rendezvények színesítik életét. A régió idegenforgalmi központja szállodákkal, panziókkal, hangulatos vendéglátó és szórakozóhelyekkel, sokrétű fürdési, strandolási és vízisportolási lehetőségekkel várja vendégeit. A város nemzetközihírű tudósai, országosan elismert művészei, írói Szeged szellemiségének a múltban és a jelenben is meghatározó egyéniségei. Közülük emelkedik ki Szent-Györgyi Albert biokémikus professzor, aki itteni kutatásaiért 1937-ben elnyert Nobel-díjával világhirt szerrzett városának is..
Napjainkra a hagyományos iparágak (szalámigyártás, paprikafeldolgozás, kendergyártás, konzervipar, kézműipar) mellé újak települtek: ruha-, kábel., gumi-, festék-, kozmetikai ipar. A kőolajban, földgázban, termálenergiában gazdag Tisza-táj fölött évente több, mint kétezer órán át ragyog a nap.
|
