Térképcentrum - WEBhu Kft.
Európa, Magyarország valamint Magyarország településeinek térképe Térinformatikai tematikus katalógus Térinformatikai és önkormányzati fórum Térinformatikai és önkormányzati termékek és szolgáltatások értékesítése
Térképes Patikakereső Rendszer
Országos Térinformatikai Konferencia
Térképes Patikakereső Rendszer Hiszi-Map Kiadó Kft.
Térképcentrum | Baranya megye | Pécs
 
HISZI - 2000 Google Műholdas kép
A település Magyarország térképén (kattintson) Teljes nagyítás kicsinyít (40%-ra)
kicsinyít (67%-ra)
Tol
nagyít (150%-ra)
nagyít (250%-ra)
Képméret (280x280 pixel)
Képméret (760x760 pixel)
Képméret (520x520 pixel)
Képméret (1000x1000 pixel)
Térkép nyomtatása Térképi pozíció rögzítése (WEB lapra illesztés)
Aladin autósbolt

A térkép beszerzésének időpontja: 2000. december Kiadó: Hiszi-Map Kiadó Kft
 
Adatok Pécs településről
Baranya megye székhelye, az ország legdélebben fekvő nagyvárosa. Azon ritka megyeszékhelyek közé tartozik, amelyek a megyéjükön belül a központi fekvés előnyeit élvezik. Pécsett és környékét a kedvező földrajzi viszonyok már korán alkalmassá tették az ember megtelepedésére. Az első emberre utaló jelek a Mecsekben az i.e. 80-60 ezer közötti évekből valók. Majd az ezt követő korok tárgyi emlékei is bő számmal kerültek elő a régészek ásói nyomán, s kaptak helyet a Jannus Pannonius Múzeum Régészeti Kiállításán. A római birodalom is elfoglalta Baranya megye területét. Jól kiépített közigazgatási szervezetük volt. Pannóniát tartományokra osztották. A mai Pécs területén elterülő egykori Sopianae városa Valeria tartomány közigazgatási székhelye lett. A római kori Pécs fontos közlekedési csomópont volt. Itt haladt át az Eszékről Szombathelyre vezető transzkontinentális hadiút. A Mecsek lábainál megbúvó város nyugalmasabb életet biztosított, mint a tartomány más részei. Így kereskedők, hivatalnokok, katonák telepedtek le itt végleg, sokan földbirtokot szerezve. Ezzel magyarázható, hogy az országban egyetlen római város környékén sem találtak annyi római villát, mint éppen Pécs környékén. A III. század közepén tűntek fel Pannóniában, Pécsett is a kereszténység első nyomai. Az itt működött egyházközség tevékenységének kiemelkedő emlékei (a mai Magyarországon egyedülállóan) az ókeresztény sírkamrák. E mellett Pécsett késő római temetőket, festett sírkamrákat, temetői építményeket is feltártak. A Római Birodalom felbomlása után a népvándorlás népei, népcsoportjai lakták a területet, amelyet a szép számmal előkerült emlékek bizonyítanak. A honfoglalás idején Baranya és Pécs területét Botond törzse szállta meg. István király koronázásának évében vetette meg a pécsi püspökség alapjait, az 1009. évi birtokadománylevélben határozták meg területét, és kezdték meg a ma is álló Székesegyház templomelődjének építését. Pécs első püspöke Bonipertus volt, aki 1008-ban iskolát létesített a városban. 1060-ban itt írta meg Szent Mór pécsi püspök az első magyar irodalmi alkotást. 1093-ban említi okirat először Peuthe, Peuche, Penthe néven. I. László király a pécsi püspökség lakóinak különféle kiváltságokat biztosított. 1157-ben szentelték fel a Mindenszentek templomát. 1291-ben említik először Pécs várát; s akkor a várost kőfallal vették körül. 1367-ben Pécsett Nagy Lajos király alapította hazánk első, Közép-Európa negyedik egyetemét. Az első kórházat a városban 1393-ban említik. 1416-ban Zsigmond király országgyűlést szervezett Pécsre. Mátyás király is többször járt itt. Az ő uralkodása alatt a reneszánsz szellem uralta a várost. E korszak leghíresebb pécsi lakosa Csezmicei János, írói nevén Janus Pannonius, aki 1459-1472 közt töltötte be a pécsi püspöki széket. A közelgő török veszély miatt, Kinizsi Pál útmutatásai alapján erősítik meg a várfalakat. 1543. július 29-én szállta meg a várost a török. A régi épületeket meghagyták, vagy egy részüket átalakították. Így lett a középkori Szent Bertalan templomból Gázi Kászim pasa nevét viselő dzsámi. 1686. október 22-én szabadult fel a török hódoltság alól a város. 143 év után visszatelepült a pécsi püspök. 1693-ban gimnáziumot nyitottak, 1710-ben új városháza épült. E korban épült barokk paloták, épületek ma is fontos épületei a városnak. 1746-ban említették először a mecseki szenet, és 1770-ben megnyitották az első bányát. 1773-ban Klimó György pécsi püspök nyomdát alapított, 1774-ben nyilvános könytárrá tette a püspöki könyvtárat, 1776-ban az ország első leányiskoláját nyitotta meg.1780-as esztendőben Pécs szabad királyi városi rangot kapott, melyet Mária Terézia adományozott a városnak. 1823-33 között új városháza épült. 1839-ben megnyílt a város első kőszínháza, 1845-ben a Nádor Szálloda és kávéház. A város az egész Dél-Dunántúlon a kereskedelem, ipar és kulturális élet vonatkozásában átvette a vezető szerepet. 1859-ben létrejött a Littke-féle pezsgőgyár, 1861-ben gyárrá alakult a Hamerli kesztyűgyár, 1867-ben megindult a munka az Angster orgonagyárban, 1868-ban Zsolnay Vilmos gyárában. 1857-ben adták át első vasútvonalát Pécs-Mohács között, 1882-ben Pécs-Budapest, 1913-ban Pécs-Harkány között. Az I. világháború befejezése után Baranya megyének mintegy kétharmada Péccsel együtt az antant-szerb csapatok megszállása alá került. A város 1921. augusztus 21-én szabadult fel. A II. világháború súlyos szenvedéseket hozott Pécs lakosságának. 1944. november 29-én a szovjet csapatok bevonultak Pécsre. Az államosítás a bányákon kívül a híres pécsi gyárakat, 1948-tól az iskolákat is érintette. 1951-től lett önálló egyetemmé az Orvostudományi Kar, amely kivált az addigi egyetemből. 1954-ben a város nyugati határában megkezdték az uránérc bányászatát, új városrész épült. Az 1983-84-es tanévben a Janus Pannonius Tudományegyetem három karán indult meg az oktatás, a jogi, a közgazgatási és tanárképző karon. Az utóbbi 1991-ben Bölcsésztudományi és Természettudományi Karrá alakult. A rendszerváltás után megkezdődött a pécsi ipar szerkezetének átalakulása: üzemek, gyárak, bányák szűntek meg, vagy más társasági formában folytatták tevékenységüket. A város kulturális életére a gazdagság, sokszínűség jellemző, továbbá a hagyománytisztelet és a megújulásra törekvés. A soknemzetiségű Baranya megyében szép számmal élnek a nemzeti és etnikai kisebbségek tagjai. Pécsett megyei és regionális hatású művelődési és kulturális centrumokkal rendelkeznek.
  Céginformáció  Partnereink  Kapcsolat  Hirdetési lehetőségek  Tartalom (172/12)