|
Stratégiai szerepet későbbiekben is megőrizte: a török hódítások vagy a Rákóczi-szabadságharc idején egyaránt fontos katonai objektumnak számított. A Duna menti város jellemző mestersége volt a hajóácsoké, akiknek munkáját messze földön elismerték. A trianoni békekötés után az északi városrész Csehszlovákiához került, a forgalom - most már két ország között - a komáromi hídon zajlott, amely határátkelőhely lett. Legjellemzőbb építményei közé rendszerré épített, monumentális erődjei számítanak, amelyek ipari-hadi műemlékek. Az Öregvár, Újvár, Dunai ill. Vág hídfőerődök, a Nádorvonal-Vágvonal nagyrészt ma is léteznek. A legnagyobb épületegyüttes, a Monostori erőd területe közel 70 hektár. A múzeumok, gyűjtemények közül említésre érdemes a Klapka György Múzeum, a római kori kőtár, a tengerészeti gyűjtemény, a városi könyvtár helytörténeti gyűjteménye. A város minden bizonnyal legnagyobb irodalmi alakja Jókai Mór, aki itt született. A város szép épülete az egykori Gyürky-kastély — ma korház —, amelynek parkja természetvédelmi terület. Komárom közismert nevezetessége még kétféle gyógyhatású termálvize, amelyekre fürdő települt.
|
