|
A község területe már a honfoglalás előtt is lakott volt, 1977-ben avar korabeli temetőt tártak fel, az 1930-as években pedig honfoglalás kori lovassírra bukkantak határában. A falu királyi vagy várbirtok volt, majd a 13. század első harmadában a Gúth-Keled nemzetség tulajdonába került. Első okleveles említése 1338-ból való. A község főterén álló Árpád-kori templom - a Nyírség jellegzetes épülete -, mely a 13. században későromán - koragót stílusban épült. Az évszázadok során többször átépítették, haranglábat készítettek hozzá, majd huszártornyot kapott, teljes felújítása, a falképek restaurálása 1995-ben fejeződött be. A templom a megye egyetlen, jelenleg is működő Árpád-kori műemléke és a falu ékessége. 1567 óta a református gyülekezet temploma. Említésre méltó még a görög katolikus templomban lévő értékes ikonosztáz.
Nyíracsád 4300 lélekszámú település kiterjedt tanyavilággal. A község főteréről számos irányba indulnak összekötő utak, szolgáltatásainak színvonala igen magas. Nagy általános iskolája, művelődési háza, könyvtára van. A népi hagyományokat a citera- és népitánc együttes, az iskolai énekkar, a betlehemes játékok őrzik. Itt él és alkot Kiss József festőművész, akinek képei visszatükrözik a nyírségi táj jellegzetességeit. A községhez szervesen kapcsolódik a Gúthi-erdő, amely főleg vadászati lehetőségeiről híres, szélén aktív pihenésre alkalmas erdei parkot alakítottak ki.
|
