Térképcentrum - WEBhu Kft.
Európa, Magyarország valamint Magyarország településeinek térképe Térinformatikai tematikus katalógus Térinformatikai és önkormányzati fórum Térinformatikai és önkormányzati termékek és szolgáltatások értékesítése
Térképes Patikakereső Rendszer
Országos Térinformatikai Konferencia
Térképes Patikakereső Rendszer Hiszi-Map Kiadó Kft.
Térképcentrum | Csongrád megye | Szeged
 
HISZI - 2000 HISZI - 2008 Google Műholdas kép
A település Magyarország térképén (kattintson) Teljes nagyítás kicsinyít (40%-ra)
kicsinyít (67%-ra)
Tol
nagyít (150%-ra)
nagyít (250%-ra)
Képméret (280x280 pixel)
Képméret (760x760 pixel)
Képméret (520x520 pixel)
Képméret (1000x1000 pixel)
Térkép nyomtatása Térképi pozíció rögzítése (WEB lapra illesztés)

A térkép beszerzésének időpontja: 2000. december Kiadó: Hiszi-Map Kiadó Kft
 
Adatok Szeged településről
Délkelet-Magyarország igazgatási, művelődési gazdasági és közlekedési központja a Tisza és a Maros torkolata alatt, a Dél kapujában elágazó nemzetközi főutak csomópontjában alakult ki. A csaknem 750 éves város több mint 170 ezer lakosával a harmadik legnépesebb magyar vidéki város. Csongrád megye székhelye, egyházi központ, egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, klinikák, múzeumok városa. A római korban már létező település első írásos emlékei az Árpád-korból valók. Városi rangját IV. Béla királytól kapta, aki a tatárjárás után kővárat építtetett Szegeden. A város jelentőségét a folyókon szállított só tárolása és az Erdélyből leúsztatott fa helybeli feldolgozása növelte. Három középkori település magból nőtt ki a város: Alszeged, a mai Alsóváros; Felszeged a mai Felsőváros és a Palánk a Belváros helyén állt. Középkori reneszánsz kultúráját a török uralom pusztította el. A vész elmúltával az 1719-ben szabad királyi város rangjára emelt Szeged nagy és gazdag településsé fejlődött. A 18.-19. században alakult ki a Szegedről közismert jellegzetes kép: a török eredetű szegedi papucs, az alsóvárosi ferences barátok által meghonosították fűszerpaprika, valamint a város bérbeadott földjein kialakult Szeged környéki (homoki) tanyavilág, a később önállóvá vált községek magja. A történelem viharain kívül az árvizektől szenvedett legtöbbet. Az 1879. évi pusztító árvíz után nemzetközi támogatással, körutas-sugárutas modern európai városként született újjá a hullámsírból a mára patinássá érett eklektika és szecesszió jegyében. A Belváros palotái Athén, Firenze, Párizs, Bécs, Amszterdam hangulatát idézik a Tisza-partjára. A város szimbólumává vált Dóm (székesegyház) elött a nyaranta megrendezett szabadtéri játékok (fesztivál), valamint a több, mint százéves hagyományú nemzetközi vásárok, továbbá sport- és zenei rendezvények színesítik életét. A régió idegenforgalmi központja szállodákkal, panziókkal, hangulatos vendéglátó és szórakozóhelyekkel, sokrétű fürdési, strandolási és vízisportolási lehetőségekkel várja vendégeit. A város nemzetközihírű tudósai, országosan elismert művészei, írói Szeged szellemiségének a múltban és a jelenben is meghatározó egyéniségei. Közülük emelkedik ki Szent-Györgyi Albert biokémikus professzor, aki itteni kutatásaiért 1937-ben elnyert Nobel-díjával világhirt szerrzett városának is.. Napjainkra a hagyományos iparágak (szalámigyártás, paprikafeldolgozás, kendergyártás, konzervipar, kézműipar) mellé újak települtek: ruha-, kábel., gumi-, festék-, kozmetikai ipar. A kőolajban, földgázban, termálenergiában gazdag Tisza-táj fölött évente több, mint kétezer órán át ragyog a nap.
  Céginformáció  Partnereink  Kapcsolat  Hirdetési lehetőségek  Tartalom (89/9)