|
Elsőként 1313-ban Noglok-ként említik. A tatárjárás után létrejött nagylaki uradalomhoz a 15. században már 60 falu és 14 puszta tartozott, maga Nagylak városi rangra emelkedett.
Az 1514. évi parasztlázadás, majd a hatszori török foglalás nyomában rom és pusztulás maradt. Az elhalt magyarság helyébe először szerbek, majd kivándorlásuk, 1750 után románok, 1803-ban szlovákok költöztek.
A Maros-parti vár és mezőváros Trianon után Romániához került. A magyar oldalon mindössze a Pannónia Kender- és Lenszövő Részvénytársaság 1904-ben alapított kender- és lenáztató gyára maradt, amelyben kender földolgozásban már jártas, Bács megyei svábok kezdtek dolgozni. Hozzájuk később nagylaki és csanádpalotai lakosok csatlakoztak. A gyár munkástelepén és a nagyobb részben tanyákon lakók létszáma 1920-ban 512 fő volt, 1922-ben lett önálló község. Jelenleg Nagylak közúti határátkelőhely Románia felé.
|
