Térképcentrum - WEBhu Kft.
Európa, Magyarország valamint Magyarország településeinek térképe Térinformatikai tematikus katalógus Térinformatikai és önkormányzati fórum Térinformatikai és önkormányzati termékek és szolgáltatások értékesítése
Térképes Patikakereső Rendszer
Országos Térinformatikai Konferencia
Térképes Patikakereső Rendszer Hiszi-Map Kiadó Kft.
Térképcentrum | Veszprém megye | Veszprém
 
HISZI - 2000 HISZI - 2008 Google Műholdas kép
 
Adatok Veszprém településről
A Bakony fővárosa műemlékekben, történelmi emlékekben gazdag város, a megye gazdasági és kulturális központja. Aki Magyarország nyugati határa felől a Balaton, vagy a Bakony tájai felé igyekszik, feltétlenül megáll az ősidők óta lakott településen, a királynék varosában. Az első régészeti leletek már az i. e. IV-III. évezredből származnak és különösen gazdag emlékanyag került elő a bronzkorból, bizonyítva a város és környéke eredetét. Ősi negyede, a vár, a 30 m magassággal kiemelkedő dolomit sziklákra épült. A város szívének is nevezhető Várhegy védelmét a középkori tűztorony biztosította. A Hősi Kapu alatt jutunk be a középkori falakkal szegélyezett váregyüttesbe. A vár falát az utca házai takarják el. A főutcán végigsétálva a pusztulás és az újjáépítés emlékeivel egyaránt találkozunk. Az uralkodó barokk stílusjegyek mellett itt a román és gótikus stílus és a későbbi copf, rokokó és klasszicista elemek teljes összhangja gyönyörködteti a látogatókat. A várhegy legmagasabb épülete a Szent Mihály Székesegyház. A Bazilika alapításáról a pannonhalmi alapító levél is említést tesz 1001-ből. Az eredeti templomból kevés részlet maradt az utókorra, mert az elmúlt közel ezer év alatt a templomot többször pusztította tűzvész és a különböző korok hadseregei. 1723-ban barokk stílusban építették újjá, majd 1907-1910 között neoromán stílusban alakították át. A szomszédságában álló Szentháromság-szobor 1750-ben homokkőből készült, amit Padányi Bíró Márton püspök állíttatott, akinek nevéhez fűződik a veszprémi vár XVIII. századi rekonstrukciója is. A székesegyház mellett tárták fel az ezer éves Szent György kápolna maradványait. Előterében Imre herceg szobra áll, aki itt tett szüzességi fogadalmat. A váregyüttes központi helyén, ott, ahol az utca térré szélesedik az egykori királyi lak helyén áll a barokk püspöki palota. Fellner Jakab építette 1765-1776 között. Termeiben 1772-ből származó freskók láthatók. A szomszédos Gizella-kápolna a XIII. századból származik. Az utca végét lezáró bástyafal csodálatos látványt nyújtó kilátópont. Itt áll István király és Gizella királyné kőszobra. Gizella tette Veszprémet a királynék városának, a magyar királynékat a veszprémi püspök koronázta meg. Ezért is emlékezik a város minden évben rendezvénysorozattal szeretett királynéjára a Gizella Napokon. A kilátópontról kitekintve a Séd-völgyét láthatjuk a város egyik jelképével, a Viadukttál, valamint a Bakony és környéke panorámájával. A bazilika mellől lépcsősor vezet a Benedek-hegyre, a Séd-völgyéhez, majd onnan a szikláról látható romkerthez, egykori kolostorhoz. Ezen az úton juthatunk el a Betekincs völgyön keresztül a XVI. századi görög apácakolostor maradványaihoz is. A völgyhíd alatt található, a természeti környezetben fekvő állatkert. A Laczkó Dezső Múzeum a város története mellett a Bakony és Balatonfelvidék évezredeit is bemutatja, többek között másfélszázezer tárgyból álló régészeti gyűjteménnyel. A város tudományos-oktatási-kulturális centrum szerepére utal a vegyipar kutató háttere, az Universitas szerepét betölteni kívánó egyetem, valamint az ország egyik legszebb színháza, az egyházi központra pedig az érsekségi szerep és a teológiai főiskola. Különleges hangulatot árasztanak a sétáló utca felújított házai, valamint az egykori püspöki jószágkormányzósági palota — ma könyvtár — épülete és hajdani sóház helyén 1886-1887-ben neoreneszansz stílusban épített megyeháza épülete.
  Céginformáció  Partnereink  Kapcsolat  Hirdetési lehetőségek  Tartalom (757/17)